Elképesztő! Azt mondta nem hajlandó szedni a gyógyszereit és nem kér a kemoterápiából sem, majd 102 évig élt a bácsi. Döbbenetes, de EZT üzente mindenkinek:


Azt kérte hogy az alábbi tanulságos üzenetét minél többen olvassák el. Kérjük olvasd el és Oszd meg te is!


Stamatis tüdejében rákot diagnosztizáltak, mégpedig 9 különböző orvos, 1976-ban. Legjobb esetben is 6 hónapot jósoltak neki, bíztatták a legagresszívebb rákellenes terápiára. Ez gyógyszereket, kórházat és kemoterápiát is jelentett a számára, mégpedig sokat. Ő visszautasította a kezelést, és inkább, tudván, hogy úgy sincs sok neki hátra, visszament szülőföldjére, hogy békésen élje le maradék életét. Aztán nemes egyszerűséggel „elfelejtett meghalni” és 102 éves koráig boldogságban és egészségben élt, és halálának még akkor sem volt köze a rákhoz!

Majd hazautazott, kezdetben ágyban töltötte napjait, anyukája és felesége ápolták. Stamatisnak volt lehetősége és ideje, hogy újra kapcsolódjon magához és vallásán keresztül Istenhez. Vasárnaponként felmászott a dombra, ahol a görög ortodox templom volt, és a nagyapja valamikor papként dolgozott. Itt egyesült hitével.

Amikor a gyerekkori barátok rájöttek, hogy hazaköltözött, ők is elkezdték látogatni, emlékekkel töltve meg a napjait. Órákat beszélgettek, helyi bort ittak.

„Legalább békében, boldogan halok meg!” – gondolta.

Egyre erősebbnek érezte magát, így egy napon egy hirtelen ambíciót meglovagolva zöldségek termesztésébe fogott a kertben. Nem gondolta, hogy megélné az aratást, de szerette a természetet, a napsütést, a friss levegőt. A zöldséget majd élvezik a többiek.


6 hónap telt el. Még mindig életben volt. Learatta a termést, és még a szőlőt is leszedte. Hozzászokott a békés élethez, és mindig akkor kelt, amikor kidobta az ágy. Aztán a kertben dolgozott, majd délutánonként nagy egészséges sziesztákat tartott. Esténként gyakran lement a helyi fogadóba, ahol dominózott.

Teltek az évek, az ő egészsége pedig nem hogy romlott, de egyre csak jobb lett. A kert egyre szebb volt, a termés egyre bővebb, a házat kibővítette, hogy a gyerekei tudják látogatni.

Több, mint 30 év múlva 97 évesen, más hivatalos dokumentumok szerint 102 évesen, elhunyt. Sosem vett rész kemoterápiás kezelésben, visszautósította a gyógyszereket is. Minden, amit tett, az volt, hogy hazautazott a faluba, a friss levegőre, ahol békére lelt.

Az orvosai, akik 6 hónapot adtak neki, már nem élhették meg a halálát.

De mégis hogyan gyógyult meg, mi az amit csinált?

Sokan ellenzik a rák modernkori kezelését, és a helyes táplálkozásban, stressz mentes életben hisznek. Abban, hogy az egészség abból fakad, hogy egészséges ételeket eszünk, és kapcsolatot teremtünk ősi énünkkel és a természettel.

Persze mindenki esete egyedi. Ennek a férfinek ez működött.