Könnyes szemmel, de elkísértem a feleségem szülni, majd elárultam neki, hogy teljesen nemzőképtelen vagyok! Így reagált rá: - Tényleg ennyire rossz ember lennék? Segítsetek!


Az alábbi történet emberek ezreinek korbácsolta fel az idegeit itthon, bizonyos réteg szerint zseniális a férfi tette, mások szerint a legaljasabb húzás volt, amit csak tehetett. Ti mit gondoltok erről, jól tette, amit tett? 


Íme a történetünk

” Az a nagy igazság, hogy ezt a történetet nem igazán szerettem volna mások orrára kötni, de kénytelen leszek, mert már nem tudom eldönteni, hogy jól cselekedtem-e. A volt feleségemmel 3 éve voltunk együtt, amikor szóba jött ez a baba téma. Én tudtam, hogy nem lehet saját gyermekem, de annyira szerettem ezt a nőt, hogy nem akartam elmondani neki, mert tudtam, hogy akkor elhagy. Valójában ezt meg is tette 9 hónappal ezelőtt, amikor megfogant a kisbaba. Azt tudni kell hogy első éves házasok voltunk, amikor elkezdődtek a próbálkozások, és egészen 1 évig nem sikerült. Aztán amikor tavaly bejelentette a volt feleségem, hogy állapotos, egy igazi döbbenet ült ki az arcomra. Neki fel sem tűnt, hogy én mennyire lesokkolódtam.. Abban a pillanatban rájöttem, hogy van valakije. Valakije, aki segített neki teherbe esni, és az nem én vagyok sajnos.

Hirtelen düh fogott el, és elhatároztam, hogy a következő 9 hónapban csak mint egy lakótársként élek együtt a volt nejemmel, és majd amikor megszül, akkor az orra alá dörgölöm a papírt, ami bizonyítja, hogy meddő vagyok. Mielőtt azt hinnéd, hogy az orvos tévedett, hidd el hogy nem. A papírjaimon az áll, hogy teljes nemzőképtelen vagyok.


Aztán amikor megszülte a kisbabát, a váróban elővettem a papírt, oda adtam neki, elolvasta, értetlenkedett, majd sírt. Itt már világossá vált számára, hogy tudom, hogy a pici nem az én gyermekem. Elmondtam neki, hogy amíg a kórházban van összeszedem a cuccait, és eljuttatom az édesanyáékhoz. A kicsit is már oda vigye, az én házamat felejtse el.

Tényleg ennyire rossz ember lennék? Azt szerette volna, hogy más gyermekét én neveljem fel?? Nagyon kíváncsi vagyok az őszinte véleményetekre! Ti mit tettetek volna a helyemben?!