FRISS! Ekkortól tilthatják be és büntethetik a vegyes tüzelést Magyarországon! Mutatjuk a sokkoló részleteket: - Nem riogatás, Terjesszétek!


A fűtésátalakítás tetemes költséggel jár majd. Hogy kinek kell állni a költségeket, egyelőre még nem tudni.


Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés levegőszennyezése. A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, de 2020 után az lesz – hangzott el a Tiszta fűtés című nemzetközi konferencián. Eddig kaptunk volna türelmi időt?

Az elmúlt években hazánkban terítékre került egyre hangsúlyosabban a rendkívüli levegőszennyezés. Voltak napok, amikor konkrétan sokkal szennyezettebb volt a levegője egyes magyar falvaknak, mint a kínai nagyvárosoknak és ez riasztó adat.

A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, de 2020 után az lesz – hangzott el a Tiszta fűtés című nemzetközi konferencián.

Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint.

A gyermekek életesélyeit átlagosan 6–18 hónappal csökkenti a szennyezett levegő – hangzott el az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Levegő Munkacsoport, a német Deutsche Umwelthilfe és a Dán Ökológia Tanács közreműködésével megrendezett eseményen. (A városi szmog majdnem olyan rossz, mint a dohányzás.)

Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, Magyarországon az elmúlt években átalakult a szállópor-szennyezettség kibocsátási oldala, és ma már kétharmad részben a lakossági fűtésből ered.

A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, ez az uniós szabályozás alapján a 2020-as évek elejétől lesz kötelező – ismertette.

A biztosi hivatal vizsgálata szerint a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban éget fát, lignitet, barnaszenet, sőt nemegyszer hulladékot.


Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecskekibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, addig 2013-ban már 45 százalékát. Az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért a lakossági égetés volt a felelős.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kifejtette: egy fával fűtő átlagos magyar háztartásnak a tűzifa évente mintegy 250 ezer forintjába kerül, az e miatti légszennyezés okozta megbetegedések és halálozások költségeit is hozzáadva azonban legalább 500 ezer forintba kerül a társadalomnak.

A lignit esetében a vásárláskor kifizetett összeg 150 ezer forint, a valódi költség viszont 650 ezer forint. A műanyag és egyéb hulladékok égetése – ami egyébként jogszabályokba ütköző cselekmény – még ennél is sokkal többe kerül a társadalomnak – tette hozzá.

További gond, hogy a hatóságok lényegében nem lépnek fel az illegális égetésekkel szemben, hivatkozással arra, hogy nincs eszköz a kezükben a helyzet kezelésére.

Bár elvben szigorú előírások vonatkoznak a kályhákra és kazánokra, túl sok a kiskapu. 
A gyári tesztek alapján kimutatott adatok – az autókhoz hasonlóan – sokszor köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Mivel a probléma minden országot érint, nemzetközi összefogás szükséges a megoldására.
Ha érdekesnek és fontosnak találtad, kérjük oszd meg ezt az információt másokkal is!