Kétségbe estek az osztrákok: Egyre több magyar munkavállaló tér haza a javuló körülmények miatt. Így reagált erre Büszkén Orbán Viktor:


Egyre több magyar munkavállaló térne haza Ausztriából, de az osztrákok mindent megtesznek, hogy maradjanak.


A feszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség az elmúlt években kikényszerítette a béremelést szinte minden szektorban – így aztán kisebb lett a különbség a legjobban és a legrosszabbul keresők között. A hatás egészen Ausztriáig ér: a kinn dolgozóknak is több fizetést kínálnak, ha hazajönnének.

Szűkült a bérolló az elmúlt években, arányaiban azokban az ágazatokban nőttek jobban a keresetek, ahol az alacsonyabb jövedelműek dolgoznak. A felső és az alsó tíz százalék átlagkeresete közötti szorzó 3,7-re csökkent a 2012 előtti 4,2–4,6-ről – mondta Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozás fejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke.

Az alsó fizetési kategóriák emelkedtek gyorsabban: azokban az ágazatokban, ahol a legmagasabbak a bérek (infokommunikáció és pénzügy területén), kevésbé növekedtek a bérek, mint például a vendéglátásban. 2018 augusztusában a bruttó átlagkereset 321 ezer 200 forint volt, 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Közel 39 ezer új állást hirdettek meg a profession.hu-n: betanított munkásokra, bolti eladókra van a legnagyobb kereslet, ugyanakkor adminisztrátornak jelentkeznek a legtöbben. A könyvelő már évek óta az egyik legtöbbször meghirdetett pozíció, ahol idén 15 százalékkal több bért ajánlottak a munkaadók, mint 2017-ben.

A szakmunkáshiányt is a bérek emelésével próbálják ellensúlyozni. „Az utolsó két évben 30–40 százalékkal emelkedtek a bérek nálunk a piaci folyamatok eredményeként” – mondta a Kisalföld érdeklődésére egy névtelenséget kérő megyei élelmiszeripari cégvezető-tulajdonos.


Hozzátette, Győr-Moson-Sopronban speciális helyzetben vannak az ausztriai munkaerő-elszívás miatt, az osztrák munkaadók mindig képesek bérkülönbséget „produkálni”. Ők is ennek itták meg a levét. „Próbáltunk Ausztriában dolgozókat a céghez csábítani, akik hajlottak is erre.

Megállapodtunk a bérben is: mondta az illető, hogy ha ekkora összeget kap, akkor már nem ingázik nap mint nap a határon túlra. Egyik hétfőn kezdett is volna nálunk, ám csak egy üzenetet küldött: nem engedték el, inkább kint emeltek a fizetésén.”

Egy Lajta-parti hiteliroda vezetője azt mondja, az elmúlt két évben kénytelen volt megduplázni az ügyintézők – korábbi nettó 120 ezres – bérét. „Igaz, a mostani munkatársaim képzettebbek” – jegyezte meg. Pintér Ákos, a Győr-Gönyű Kikötő Zrt. vezérigazgatója úgy emlékszik, nagyjából két éve a betelepült cégek hatására kényszerültek béremelésre.

„A gépkezelők addig mozgó bérét kellett alapbérre változtatnunk – ez nagyjából 15–18 százalékos emelést jelentett”

– mondta. Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a feszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, sőt, üteme ismét gyorsul, amit a kormány minden lehető eszközzel segíteni fog. Hisz mi a magyarokért vagyunk és nem ellenük. - nyilatkozta a munkanélküliség kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök.